Az Esterházy-kincsekről nyílt kiállítás az ausztriai Fraknó várában

Fraknó, 2019. április 3., szerda (MTI) – A részben Magyarországon és Ausztriában található Esterházy-kincsek összetartozását szemléltető kiállítás nyílt szerdán a burgenlandi tartományban található fraknói várban (Burg Forchtenstein).

     A 300 évig gyűjtetett, 3 nap alatt elveszett elnevezésű időszaki tárlat az 1919. március 21-én kikiáltott Tanácsköztársaság azon eseményeit idézi fel, amikor nemcsak földeket, gyárakat, kisüzemeket államosítottak, hanem rengeteg műkincset is elvettek tulajdonosaiktól. A várban 1919. április 1-jén jelentek meg Sopron és Sopron vármegye direktóriu

mának tagjai, akik az évszázadok óta egységben őrzött műkincsek egy részét lefoglalták és Magyarországra vitték.
A több száz műtárgyból álló, felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény, amelynek nagy részét aranyból készült ötvösművek, drágaköves ékszerek és textíliák alkotnak, azóta sem került vissza a várba. A műtárgyegyüttes egyes részeit ma Magyarország különböző helyszínein őrzik, a széles nyilvánosság előtti bemutatásuk, valamint kutathatóságuk nem vagy csak nagyon korlátozott mértékben biztosított.

Az október 31-ig látható tárlat képeken és infografikákon idézi meg a Tanácsköztársaság korszakát, bemutatja a magántulajdonban lévő műkincsek lefoglalási, úgynevezett szocializálási gyakorlatát és látható a fraknói kincs néven ismert gyűjtemény több darabja is, egyebek mellett azoknak a műkincseknek a míves tokjai, amelyeket száz éve katonai kísérettel szállítottak Magyarországra. A tokokhoz tartozó műtárgyakat digitális formában mutatják be.

A megnyitón Ottrubay István, az Esterházy Magánalapítvány igazgatótanácsának tagja arról beszélt, hogy a vár kincseskamrájában az üresen maradt tárolók és a tárgyak bőr tokjai jelzik az elhurcolt műtárgyak hiányát és demonstrálják a műtárgyegyüttes szétszakítottságát. Hangsúlyozta, hogy a műtárgyakat az akkori tulajdonos, Esterházy Pál herceg akarata ellenére vitték el.

Hannes Etzlstorfer művészet- és kultúrtörténész azt mondta, hogy az európai kultúrtörténetben kivételes, hogy egy főúri műkincsgyűjtemény évszázadokon keresztül egységben megmaradjon.

Kiss Erika, a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa azt mondta: szakmai konszenzus van arról, hogy a magyar kulturális örökségen belül páratlan helyet foglalnak el az Esterházy-család által felhalmozott műkincsek.

A megnyitót követően kiadott közlemény ismerteti, hogy a gyűjteményt őrző budapesti Iparművészeti Múzeum akkori igazgatója Esterházy Pállal kötött letéti szerződést 1923-ban. A második világháború és a kommunista diktatúra azonban újabb fordulatokat hozott. Az Esterházy Magánalapítvány szerint a műkincsegyüttes jogi helyzetének rendeződése nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy a gyűjtemény méltó körülmények között, a maga teljességében a nagyközönség és a tudományos kutatás számára ismét hozzáférhetővé váljon.

A magánalapítvány feladata a kulturális javak megőrzése, azok kutathatóságának és bemutatásának biztosítása. Ezért törekszik az alapítvány az egyes gyűjteményi részek jogi egységének helyreállítására, tiszteletben tartva a műtárgyak magyarországi védettségét. Az alapítvány a jövőben is arra törekszik, hogy a magyar állam képviselőivel párbeszédet folytasson a műtárgyak és a történelmi Esterházy-család kulturális örökségével kapcsolatos összes nyitott kérdésben – áll a közleményben.

hwp \ brr

MTI 2019. április 3., szerda 15:07

Fotó: Fraknó vára /© Bwag/Wikimedia

About Engi Zsuzsa

A korlátlan információ használat korát éljük. Özönlenek ránk minden irányból, kéretlenül a hírek. Az olvasó felelőssége, hogy mit fogad be, a mienk, szerkesztőké pedig, hogy tárgyilagosan tényeket mutassunk be. A véleményezés jogát pedig átengedjük olvasóinknak.

View all posts by Engi Zsuzsa →

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük